Böngészhetőek a Magyar Soros Alapítvány évkönyvei
Elérhetőek online katalógusunkban a Magyar Soros Alapítvány évkönyvei, bennük az 1984 és 2003 között mai értéken összesen mintegy 170 milliárd forint értékben megítélt támogatásokkal. Az évkönyvek nyújtják a leghitelesebb nyilvános forrást annak a nélkülözhetetlen tevékenységnek a kutatásához, amelyet az alapítvány a rendszerváltás éveiben és azt követően folytatott. A finanszírozás, illetve a kapcsolatépítés és a tudásmegosztás megszervezése hiánypótló hozzájárulást jelentett többek közt az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra, a nyilvánosság és az érdekképviselet területén. A tizenkilenc kötetet digitalizáltuk, a dokumentumokon a szövegfelismerést is elvégeztük, így azok a katalógusban nemcsak böngészhetőek, de kereshetőek is.
Digitalizáltuk és online hozzáférhetővé, szövegesen kereshetővé tettük a Magyar Soros Alapítvány évkönyveit. Az 1984 és 2003 közötti éveket lefedő tizenkilenc kötet a leghitelesebb nyilvános információforrás a Magyar Tudományos Akadémia–Soros Alapítvány Bizottság, majd az önállósuló Magyar Soros Alapítvány által megítélt támogatásokkal kapcsolatban.
Az alapító Soros György az évkönyvekhez írt előszavaiban fogalmazta meg kezdeményezése célkitűzéseit, ezek változásai tükrözik a rendszerváltás Magyarországát is.
– írta Soros az első évkönyvben. A rendszerváltás évét követően, 1990-ben már így fogalmazott:
Eleinte a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított együttműködésen keresztül az alapítvány alapvetően nyílt pályázatot hirdetett, amelyben „nem írja elő, hogy a pályázók mire vállalkozzanak, hanem éppen a beérkező javaslatok alapján alakítja programját” (Évkönyv 1984–1985). A kezdeti időszak visszatérő programjai, mint pl. a „Külföldi ösztöndíjak”, a „Vezetőképzés” vagy a „Fénymásológép-program” nélkülözhetetlennek bizonyultak a demokratikus átmenet során. A rendszerváltással megváltozó jogi környezetnek köszönhetően létrejöhetett az önálló Magyar Soros Alapítvány, az 1991-ben az MTA-val való együttműködés helyett pedig felállt a Soros Alapítvány Kuratórium. Ettől kezdve a pályázatokat „konkrétan meghatározott és meghirdetett feltételrendszerbe” (Évkönyv 1990) várták és bírálták el. A keretet olyan fő területek adták, mint a „Közoktatás” és a „Felsőoktatás”, az „Egészségügyi és szociális programok”, a „Civil társadalom”, a „Környezetvédelem”, a „Kultúra és művészetek” és az „Információs és média programok”. Ezeken a fő területeken hiánypótló értéket jelentett nemcsak a biztosított pénzügyi támogatás, de az a kapcsolati háló is, amelynek kiépítése lehetővé tette a tudásátadást. Az alapítvány a fő területeken belül határozott meg alprogramokat, amelyekre pályázni lehetett. Ilyenek voltak többek közt az „Iskolai tejakció”, a mellrákszűrést széles körben elérhetővé tevő „Program a nőkért”, a „Könyvtártámogatási program” a „Lap- és folyóirattámogatás” vagy a „Roma jogvédő program”.
Az évkönyvek tanúsága szerint, mai értéken számolva a Soros Alapítvány 1984 és 2003 között összesen több mint 120 milliárd forinttal és közel 130 millió dollárral (további mintegy 50 milliárd forinttal) támogatta a magyar egészségügyet, oktatást, kultúrát, társadalmat.
Sokféleképpen használhatja az olvasó az évkönyveket. Az adott éven belüli tájékozódást segíti a tartalomjegyzék, amely a támogatott fő területek és az azokon belüli programok alapján rendszerezett. Ugyanakkor a szövegfelismerésnek köszönhetően az egyes dokumentumok kereshetőek is. Az évkönyvek közlik egyészt a fő területeknek és azok programjainak rövid leírását és teljes költségvetését, másrészt a nyertes pályázó szervezetek és személyek neveit, a pályázatok leíró címeit és a nekik megítélt támogatást. Fontos kiemelni, hogy a megítélt támogatás nem feltétlenül egyezett meg a végül ténylegesen kifizetett összeggel. Tartalmazzák továbbá az évkönyvek a Magyar Soros Alapítvány alapító okiratát, illetve Kuratóriumának, Szakkuratóriumainak és munkatársainak névsorait.
